két év

Tudom, két éve már nem sajnálsz Annyit ültél lent a mélyben Hogy már fényt sem látsz Felmegyek, szívem, hogyha nem hívsz mást Hogyha engem még újra egy kicsit megkínálsz Abból a szívből, ami másnak jár Adj az örömből, mi nekem sosem juthat már Ez is olyan, mint a tavalyi nyár Nagyobb igény, pedig szarabb lesz a tavalyinál Ez is olyan, mint a tavalyi lány Tetszett a mullet, pedig olyan, mint a sokadiknál Ne hallgass, a kezem sírt ás Babám, ne hallgass, hamis szentírás De vár... valami jobb, ami fenntart Vár Az a para, hogyha nem még Nem is láttál így még Nem is láttál önmagamnak lenni De vár... valami jobb, ami fenntart Két éve, két éve nem Két éve, két éve nem Ki a szélére, de bele nem Bele a közepébe, baba Oda temetem magamat A kezébe, oda beleengedem A lányok feketébe, én fehér ingbe Lányok feketébe, én fehér ingbe Lányok feketébe De baba, neked ez kell Szereted a neont, de a szívem nekem pasztell Próbálod a mást, mert a szoki neked nem kell Szereted a zajt, de a végén csak a csend kell Szereted a szívem, pedig tudom, csak a Igen, tudom, hogy csak az kell Tisztelem a kurvát, de nem ölelem egyszer se Felvenném, de nem hívlak fel egyszer se Mosolygok, de nem nevetek egyszer se Két éve, két éve nem Két éve, két éve nem Ki a szélére, de bele nem Bele a közepébe, baba, oda temetem magamat A kezébe, oda beleengedem A lányok feketébe, én fehér ingbe Lányok feketébe, én fehér ingbe Lányok feketébe