Az üresség ma rám szakad
A távolság köztünk ragad
De jobb lesz most, ha nem szólsz már
Én elfogytam, te megkoptál
Kinézek én, benéz a hold
Párnádra koppan, ami arcodról lefolyt
Én ordítanék, míg minden hangja fáj
De torkomban némán megáll
Elfogytam, hogy elnyomjam
Nincs több fény, éjjel van
Elfogytam, hogy elnyomjam
Nincs több fény, éjjel van
Azt várom én, ha valahogy
Egy darabot visszakaphatnék
Azt várom én, ha valahogy
Ha akarod újra indulnék
Azt várom én, ha valahogy
Egy darabot visszakaphatnék
Azt várom én, ha valahogy
Ha valahogy
Nem lennék egyedül, egyedül
Azt várom én, ha valahogy
Nem lennék egyedül, egyedül
Azt várom én
Szobámnak ablakán a csend
Hűvösnek érzem, ahogy lélegzem veled
És szűk az ágy megint, de elmúlik talán
Mosolyod még megpillantanám
Elfogytam, hogy elnyomjam
Nincs több fény, éjjel van
Elfogytam, hogy elnyomjam
Nincs több fény, éjjel van
Azt várom én, ha valahogy
Egy darabot visszakaphatnék
Azt várom én, ha valahogy
Ha akarod újra indulnék
Azt várom én, ha valahogy
Egy darabot visszakaphatnék
Azt várom én, ha valahogy
Ha valahogy
Nem lennék egyedül, egyedül
Azt várom én, ha valahogy
Nem lennék egyedül, egyedül
Azt várom én
Nem lennék egyedül, egyedül
Azt várom én, ha valahogy
Nem lennék egyedül, egyedül
Azt várom én
Melletted, benned
Mi az, ami ott van még?
Melletted, benned
Mi az, ami ott van még?
Melletted, benned
Mi az, ami ott van még?
Melletted, benned
