SZELLEM

Bocsi anya, szellemeket látok Én mögöttem nem maradhat lábnyom Félvállra veszem a kabátom de nehéz a be nem vállalt súlya amit rá nyom Bocsi apa, köszi a kabátot Abban teszem zsebre a világot Abban leszek én is amíg állok Felismer majd benne aki látott Megígértem, hogy nem leszek kétszínű soha Most a kövek a nyakamon kb. hét színű csoda, hogy még élek Sosem ugyan oda lépek, ez para, tudom szeretnek is érte, mi marad? A szemem mint a smaragd, tudom szereted ha szabad Bármit tehetsz, csak egy szavadba kerülök Fogj, amikor lefele merülök Elhagyatott házban élek, úgy emlékszem itt találkoztunk mi anno Szemeinkben ég a tűz, ha betekintesz Az udvarom senki másé Egy ablaktalan házban élek, úgy emlékszem te voltál az ki a lelkem bekísérte Kíváncsi a szívem milyen fajta Kíváncsi, hogy mi az ami hajtja Keresi a szöget ami tartja Pedig csak egy tű van a szénakazalban Sose vagyok dühös, pedig kéne Rád haragudni olyan mint a méreg A szemem előtt peregnek a számok Mondd hát, mikor jöjjön el a te országod Bocsi anya, szellemeket látok Mögöttem már nem maradhat lábnyom Félvállra veszem a kabátom de nehéz a be nem vállalt súlya amit rá nyom Bocsi apa, köszi a kabátot Abban teszem zsebre a világot Abban leszek én is amíg állok Felismer majd benne aki látott