INKOGNITÓ

Ó, de bárcsak néha inkognitóban látnád magad, és látnád amit látok Ó, de bárcsak néha inkognitóban látnád magad, ahogy téged látnak mások Ide látom, hogy szégyelled magad Kerülöd a tekintetem, a szemkontaktus kiakaszt Morzsolod az ujjaid, pupillád megdagad Nem érzed, hogy hatna végre a nikotintapasz Hangoztatod, hogy a szerelem az rizikó Közhelyekkel véded magad, 'hát ilyen az élet' Esküszöl holnap estére lesz libidód Azt szereted a másikban, hogy viszont szeret téged Bárcsak néha inkognitóban látnád magad Bárcsak néha inkognitóban látnád magad Bárcsak néha inkognitóban látnád magad Bárcsak néha Attól félsz, hogy olyan leszel mint apád De pont, hogy ettől hasonlítasz rá Ezt bárcsak az én szememmel látnád Bárcsak az én szememmel látnád Bárcsak néha inkognitóban látnád magad Bárcsak néha inkognitóban látnád magad Bárcsak néha inkognitóban látnád magad Bárcsak néha Óóóó Ó, de bárcsak néha inkognitóban látnád magad, és látnád amit látok Ó, de bárcsak néha inkognitóban látnád magad, ahogy téged látnak mások